Leírás
Először a 16. században ültettek szőlőt a mai Chateau Sénéjac területén. A 19. század közepén az ültetvény már évi 100 000 palacknak megfelelő mennyiséget termelt. Több tulajdonos váltotta egymást a szőlőbirtok élén egészen 1860-ig, amikor is Guigné gróf megvásárolta a birtokot, akinek a családja 139 éven át maradt a tulajdonos.
1999-ben Charles de Guigné eladta a birtokot Lorraine Cordier-nek, a Saint-Julien-i Grand Cru Classé Château Talbot tulajdonosának. Ezzel új lendületet kapott a Chateau Sénéjac, hogy a legjobb Médoc-borok szintjére emelkedjen.
A 150 hektáron elterülő birtokon 41 hektár szőlőültetvényt művelnek. Az ültetvények átlagéletkora 35 év, az átlagos telepítési sűrűség pedig 6 600 tőkét jelent hektáronként. Az integrált szőlőművelés gyakorlatát alkalmazzák a termesztés során. Az ültetvények mellett erdők és legelők találhatók a kastély körül, ezzel is a biológiai sokféleséget gazdagítva. A környezetvédelemre és a fenntarthatóságra nemzetközi szabványok alkalmazásával is nagy hangsúlyt fektetnek! Ennek egyik példája, hogy a metszés során keletkező vesszőket komposztálják, és trágyaként hasznosítják.
Az talaj szerves anyagokban szegény, agyagos-kavicsos. A kavics aránya parcellánként eltérő lehet, de a funkciója mindenütt ugyanaz: gyorsan elvezeti a csapadékot a mélyebb rétegekbe, ahonnan a szőlő gyökerei a szárazabb időben is fel tudják venni, elkerülve így a vízhiányos stresszt. A mechanikai gyomirtás és a szántás alkalmazása is arra készteti a szőlőt, hogy mélyebbre eressze a gyökereit, emellett gazdagítja a talajéletet, segíti a szerves anyagok mineralizációját és növeli a talaj oxigén ellátását.
A birtok fajtái a Médoc-ra jellemzőek, többségükben Cabernet Sauvignon (52%), illetve Merlot (36%), Cabernet-Franc (8%) és némi Petit Verdot (4%). A tápanyagban szegény, kavicsos talaj kiváló lehetőségeket kínál a nagy Cabernet Sauvignon alapú házasítások készítésének.
A klíma Atlanti-óceán közelségének előnyeit élvezi. Enyhe esős telek után, nyáron napsütést és hőséget hoz. A nyarat nagyon gyakran hűvös és napos szeptember hosszabbítja meg, ahol a váltakozó nappali és éjszakai hőmérséklet kedvez a szőlő érésének.
A 2016-os bordeaux-i évjáratot széles körben kiválónak, sőt legendásnak tartják. Csapadékos, és az egyik legmelegebb tél után a meleg, párás körülmények egész tavasszal folytatódtak, korai rügyfakadást idézve elő és felgyorsítva a növekedést. A nyár az idő előrehaladtával fokozatosan egyre melegebb és szárazabb lett. Szeptemberben, ideális őszi körülmények között, hosszas elemzés után járják be a birtokot tanácsadójukkal Eric Boissenot-val végigkóstolva a bogyókat, így megbizonyosodva, hogy a szemek mind technikailag, mind érzékszervileg tökéletesen érettek legyenek a szüreti munkák kezdetekor.
Október elején kezdetét veszi a betakarítás, jellemzően pár hét alatt be is fejeződik. Az időzítést a fajták aktuális érettsége adja. A bogyózott termést szigorú szempontok alapján válogatják, majd a borkészítés a gyümölcsöt fajtánként és parcellánként feldolgozva, szabályozott hőmérsékletű rozsdamentes acéltartályokban kezdődik. Minimális beavatkozás mellett a maceráció 20-30 napig tart. Az alkoholos erjedést követően az almasavbomlás is ezekben a tartályokban megy végbe. A 2016-os évjárat hozama 51hl volt hektáronként.
A gondosan elkészített házasítást végül 12-14 hónapig érlelik francia tölgyfahordókban, amiknek 30%-a első töltésű. A 2016-os évjárat 15 hónap fahordós érlelést kapott.